A folyamatok átgondolása
Másodlagos kibocsátások
A másodlagos kibocsátások nem a tényleges feldolgozás során, hanem azt követően keletkeznek. Akkor jelentkeznek, amikor a lerakódott anyagok újra felszabadulnak – például tisztítás, karbantartás, légmozgás vagy a berendezések újraindítása következtében. Éppen azért, mert nem tartoznak a „főfolyamat” részéhez, gyakran figyelmen kívül hagyják őket. Pedig gyakran finomabbak, homogénebbek és kritikusabbak, mint az eredeti kibocsátás. Aki a kockázatokat csak a keletkezés helyén vizsgálja, az figyelmen kívül hagyja azok másodlagos hatását.
Mik azok a másodlagos kibocsátások?
A másodlagos kibocsátások olyan anyagkibocsátások, amelyek nem közvetlenül a folyamatból, hanem az azt követő eseményekből származnak.
Jellemző kiváltó okok:
- Tisztítás (száraz, sűrített levegővel, kézzel)
- Karbantartás és javítás
- Leállás utáni újraindítás
- Gépek vagy személyek által okozott légörvények
- Anyagcsere és átállítások
Fontos: Az anyagok már ott voltak – most újra mozgásba kerülnek.
Miért lehetnek a másodlagos kibocsátások kritikusabbak, mint az elsődleges kibocsátások?
Ami lerakódik, az megváltozik.
- A részecskék finomabbá válnak
- A keverékek homogénebbé válnak
- A gyúlékonyság növekedhet
- A belélegzhetőség nő
- A nyomonkövethetőség elveszik
A másodlagos kibocsátások gyakran a tényleges folyamatot végző helyiségön kívül keletkeznek – ott, ahol a védőintézkedések ritkábban érvényesülnek.
Jellemző gyakorlati helyzetek
A másodlagos kibocsátások mint összekötő kockázati tényező
A másodlagos kibocsátások nem önálló veszélyforrást jelentenek, hanem a veszélyt fokozzák:
- fokozzák a porrobbanás kockázatát
- növelik az egészségre káros poroknak való kitettséget
- megszakítják a tiszta anyagáramlást
- destabilizálják a többanyagú rendszereket
Ahol a másodlagos kibocsátásokat gyakran figyelmen kívül hagyják
A hangsúly a folyamaton van – nem pedig a köztes szakaszokon. A tisztítást „utólagos” tevékenységnek tekintik, az állásidőket „kockázatmentesnek” tartják, a karbantartást szervezeti szempontból külön kezelik, vagy a felelősségi körök változnak. Pontosan ezekben az átmeneti szakaszokban keletkeznek a másodlagos kibocsátások.